A tudományos szakcikk a motocross sport piszichofiziológiai hatásvizsgálatáról szól, szerzője ifj. Kerner László doktorvárományos, társszerzője Dr. Katona Zsolt Bálint, valamint a témavezető Dr. Ihász Ferenc professzor volt. Az önálló vizsgálaton alapuló sporttudományi tárgyú, magyar nyelvű kézirat hamarosan megjelenik angol nyelven is a Physical Activity Review nemzetközi folyóiratban.
A vizsgálatban junior korú, hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkező fiú motocross versenyzők kerültek bevonásra. A kutatás során a sportolók antropometriai és testösszetétel meghatározására, valamint a keringési- és légzőrendszer jellemzőinek kardiorespiratorikus vizsgálatára is sor került. Mindezek mellett versenyhelyzetben a pulzus által mérhető szívfrekvencia, a sebesség, és a kádencia mintázatát is megvizsgálták azért, hogy választ kapjanak a versenyteljesítményt befolyásoló összetevőkre.
A vizsgálat számszerű eredményei azt mutatják, hogy a versenyző testtömege és mérete befolyásolja a motorozás teljesítményét, tehát egy könnyebb és kisebb motorversenyző általában kedvezőnek tekinthető a végső teljesítmény szempontjából.
Kijelenthető, hogy a fiziológiai megterhelés a motocross során igen jelentős, a szívfrekvencia pedig hasonló értékeket mutatott, mint a korábbi tanulmányokban, ahol a pulzusszám elérte a maximális érték 90- 100%-át, így a jelen eredmények hangsúlyozzák a szív- és érrendszer funkcionális szerepét.
Annak ellenére, hogy a fiziológiai stressz rendkívül nagy a motocross sportolás során, a jelenlegi vizsgálat is feltárt pszicho-emocionális jellemzőket. A légzési reakciók és a vér laktát koncentrációja azt jelezte, hogy a motocross legelsősorban aerob anyagcserét igényel. Tehát elmondható, hogy a fiziológiás jellemzők viszonylagos hasonlósága, nem befolyásolta alapvetően a versenyen elért végső sorrendet.
Ez azt jeleni, hogy a motorozás technikája, a taktikai érettség, a térbeli tájékozódás és még számos elem az, ami együtt a fiziológiás jellemzőkkel együtt határozza meg a végső helyezést.
Összefoglalva, tehát elmondható, hogy a fent említett fiziológiás, pszichés, kognitív elemek együttes elemzése, azok arányainak értelmezése segíthet a sikeres teljesítmény elérésében, és a jövőbeni kutatásokat ezért célszerű lenne direkt módon is mérni versenykörülmények között.
Forrás: Magyar Sporttudományi Szemle 24/104/2023/4
