Míg a szabadedzéseken (3. hely) és a kvalifikáción (6. hely) remek tempót ment, addig a versenyeken sorban jöttek a balszerencsék. Az első verseny felvezető körében Tibike elesett, így a kvalifikáción kiérdemelt 6. pozíció helyett a 26. helyről kellett rajtolnia. Ugyan nagyszerű motorozással csupán 8 kör alatt átszelve a mezőnyt felküzdötte magát  a 12. helyig, de így a korábbi top 5-ös reményei szertefoszlottak. Másnap az eredetileg száraznak kinéző verseny felvezető körén elkezdett esni az eső, így a versenyigazgatóság esős verseny mellett tette le a voksát. A gyors kerékcsere után elrajtolt a mezőny, és Tibi 6-nak fordult. Ekkor szinte biztos volt, hogy az élmezőnnyel tart, viszont az első kör végére tudta, hogy valami nem jó. A motor eleje féktávokon nagyon bizonytalan volt és a hátulja pattogott. Sajnos így csak “lábujjhegyen motorozva” be kellett érnie a 17. hellyel.

Tibi: “Nagy reményeim voltak az elmúlt hétvégén! Az első verseny felvezető körén hibáztam és így az utolsó, 26. rajtkockából indulva a 12. helyre tudtam feljönni. A második versenyen mindenre készen álltam, csak arra nem, ami történt! Az az igazság, hogy semmilyen tapasztalatom nem volt eddig ilyen körülmények között versenyezni. Azt hiszem a felszáradó pályán, száraz pályára való futómű beállítással és az alacsony nyomás a vizes gumikban nem volt a legjobb választás. Sokat tanultunk ebből az esetből, úgyhogy előre nézünk!

 

 

fotó: NTC

 

 

Abszolút nem vallott szégyent Kovács Bálint, a H-Moto Team versenyzője az elmúlt hétvégén Hockenheimben, ahol az extraklasszisokkal bővelkedő IDM Superbike kategóriájában állt rajthoz. A 19 éves motoros idén remekel a különböző nemzetközi sorozatokban: cseh csapatával, a New2Projecttel vezeti az Alpok Adria Bajnokság Superbike kategóriájának összetettjét, míg a cseh bajnokságban, az Open 1000-ben pedig a második helyen várja a folytatást. Most viszont az IDM 2016-os bajnokcsapata, a Bayer – Bikerbox – Powered by Yamaichi motorosaként kellett bizonyítania a rendkívül erős német bajnokság királykategóriájában. Bálint megállta a helyét, a szabadedzéseken folyamatosan gyorsult, megszokta a motort és a csapatot, és a pénteki nap végére már a 12. köridő volt az övé. Az időmérőn nyújtott teljesítményére aztán sokan felkapták a fejüket, ugyanis a magyar versenyző olyanokat utasított maga mögé, mint a korábbi MotoGP-pilóta, az idei összes futamot megnyerő Jonas Folger, vagy a sorozat előző két idényben bajnoki címet szerző ukrán Ilija Michalchik. Bálint fantasztikus kört összerakva a harmadik lett, így vasárnap mindkét futamon az első sorból várhatta a piros lámpák kialvását. Sajnos azonban a 19 éves motoros a versenyeken nem tudta megismételni a kvalifikáción nyújtott teljesítményét, és az első viadalon a 16., míg a másodikon a 17. helyen végzett. Persze szégyenkeznie nem kell, a szombati időmérős eredménye megmutatta, mire lehet képes, ha tanul a mostani tapasztalataiból.

 

 

„Egy biztos, tanulni jöttem Hockenheimbe, és biztos vagyok abban, hogy hasznosítani fogom az elmúlt napok tapasztalatait. Tény és való, nem minden úgy alakult, ahogy azt elterveztük. Az időmérős teljesítményem a hétvége legnagyobb pozitívuma, álmomban sem gondoltam, hogy az első IDM Superbike versenyhétvégémen sikerül a harmadik rajtkockát megszereznem. Sajnos azonban ehhez a villanáshoz három bukás is hozzátartozott, ami nagyon megnehezítette számomra a vasárnapi versenyeket. Egyszerűen elment az önbizalmam, nem hittem abban, hogy a futamokon is képes lehetek olyan teljesítményre, mint az időmérőn. Az első futamot szabadedzésként fogtuk fel, megnéztük, hogy a motorral minden rendben van-e, majd a második futamon ennek ismeretében szerettünk volna egy jobb eredményt erlérni. A rossz rajtom ellenére elmentem az elejével, ám a harmadik kanyarban jött a gond, és csak nagy szerencsével nem buktam egy hatalmasat. Kifejeltem a plexit, ami eltört, és így kellett teljesítenem a versenytávot. A korábbi esések következtében ráadásul elkezdtek fájni már a végtagjaim is, de ennek ellenére végigmentem, bizonyítva, hogy akár ilyen állapotban is képes vagyok egy ilyen mezőnyben célba érni” – fogalmazott Kovács Bálint.

 

 

 

 

fotó: H-Moto Team

 

Egy biztos, nemcsak a formája van rendben 2020-ban Kovács Bálintnak, de a csapata, a H-Moto Team is mindent elkövet annak érdekében, hogy Bálint a legjobbak ellen motorozhasson ebben a meglehetősen visszás idényben. A 19 éves motoros cseh csapatával, a New2 Projecttel vezeti az Alpok Adria Bajnokság Superbike összetettjét, míg a cseh bajnokság Open 1000-es kategóriájában a második helyen várja a folytatást. Ezúttal azonban komoly mélyvízbe dobják Bálintot, ugyanis a hétvégén, a hockenheimi ringen az extraklasszisokkal bővelkedő IDM Superbike kategóriájában áll rajthoz. Olyanok ellen kell bizonyítania többek között, mint a korábbi MotoGP-pilóta, az idei összes futamot megnyerő Jonas Folger, vagy a sorozat előző két idényben bajnoki címet szerző ukrán Ilija Michalchik. Az IDM 2016-os bajnokcsapata, Bayer – Bikerbox – Powered by Yamaichi azért kereste meg Bálintot, mert a jelenleg negyedik helyen álló motorosuk, a belga Bastian Mackels eltörte a kezét. A 19 éves versenyző tavaly éppen Hockenheimben szerezte meg az IDM Suzuki Cup bajnoki címét, ám ezúttal egy jóval erősebb mezőnyben teheti le a névjegyét egyik kedvenc pályáján.

 

 

„Az előző évekhez képest, idén egy pokolian gyors mezőny áll rajthoz az IDM Superbike kategóriájában a korábbi MotoGP versenyző Jonas Folgerrel az élen. Ez egy fantasztikus lehetőség a számomra, és már alig várom, hogy megmutathassam magam egy ilyen erős mezőnyben. Az IDM királykategóriájában ráadásul egy korábbi bajnokcsapatban fogok debütálni egy Yamaha R1-el. A pályát nagyon kedvelem, hiszen tavaly itt ünnepelhettem a bajnoki címemet. Természetesen számomra egy új közegben való versenyzés biztosan nem lesz egyszerű, de úgy gondolom, hogy egy sikeres hétvégét zárhatunk majd” – jelentette ki Kovács Bálint.

 

 

A H-Moto Team tulajdonosa, Kelemen Krisztián szerint versenyzője egy nagyon komoly szintfelmérő elé néz, ahol kiderül, mennyire tudja felvenni a legjobbak ritmusát.

 

 

„Bálintnak ez az elmúlt évek legkomolyabb erőfelmérője lesz, most kiderül, hogy ebben az évben hova tudott gyorsulni a Yamaha R1-es nyergében. Nyugodtan teheti a dolgát, hiszen nyomás és elvárás nem nehezedik rá. Jó önértékelése van, és hiszem, hogy amit tud, azt ki fogja motorozni magából Hockenheimben is. Új csapat, új 2020-as motor nehezítheti a dolgát, viszont a pálya ismerős lesz neki, és szereti is. Izgulunk, hogy a vírus továbbra is elkerülje őt. Biztos vagyok benne, hogy egy izgalmas és eredményes hétvége vár Bálintra. Már szervezzük az októberi Alpok Adria szezonzáró verseny utáni szereplését is, és körvonalazódik egy ugyancsak izgalmas projekt a novemberi hónapra egy komoly bajnokságban. De egyelőre most az előttünk álló hétvégén teljesítsen a tudásához és a tehetségéhez méltón” – közölte Kelemen Krisztián.

 

 

fotó: H-Moto Team

Varga Tibike a Forty Racing 13 éves versenyzője, túl van az első megmérettetésen a Dorna által rendezett Northern Talent Cup-ban. Sachsenringen rendezték az első két futamot a válogatott fiataloknak. Tibike két szabadedzés után és egy “rossz” kvalifikációt követően a 11. helyről rajtolt. Nem aggódott, mivel a versenytempója sokkal erősebb volt. Az első versenyen egészen a 4. helyig menetelt, amikor a célegyenes végén elcsúszott! Sajnos Tibike és a motor is sérült! Medical center, kórház lett belőle, így kétséges volt a második versenyen való elindulás! Végül egy komoly vizsgálat után mégis elengedték. A kis (szikla) bedagadt bokával hősiesen végig csinálta a 17 kört és a 11. helyen intették le.

 

 

 

Györfi Alen Csapatfőnök: “Biztunk abban, hogy Tibike, a  teszten mutatott kíváló teljesítménye alapján a versenyeken is jól fog teljesíteni. Az első futamon történt sajnálatos esés miatt ez váratott magára a második fordulóig, ahol egyre inkább felvette a ritmust és képes volt a mezőny legjobbjaival kűzdeni, és csak egy hajszálon múlott a dobogó.

 

Varga Tibike: “Nagyon vártam már ezt a pillanatot és ugyan jobb szereplésben bíztam, így sem lehetünk elégedetlenek! Az a pici hiba az első versenyen sokba került, de ebből is tanulunk, hiszen a fejlődés a leglényegesebb! De tanultam a hibából, és a javamra tudom forditani a későbbiekben.

 

 

Lausitzring volt a Northern Talent Cup második megállója. Mindössze 1 nap pihenője volt a csapatnak a sachsenringi verseny után! Az első nap kiválóan sikerült mivel Tibike a nap végén a második volt az edzéseken, ami remek teljesítmény. A következő nap már a 8. helyen állt amivel szintén elégedettek voltunk, mert nagyon szoros volt az egész mezőny. Szombaton 2 időmérő volt, itt a kis (szikla) a szerényebb 10 helyet szerezte meg. Az első versenyen egy nem túl jó rajt után a 9. helyen fordult a célegyenes végén és ezután remek tempóban zárkózott fel a hatodik helyig. Tibike a második versenyen, megmutatta miért is válogatták be ebbe a versenysorozatba, mivel óriási csaták után a 10. rajtpozícióból a 4. helyen látta meg a kockás zászlót, mindössze 0.7 másodpercre az első helyezettől!

 

Varga Tibike: “Nagyon élveztem ezt a hétvégét! Az kvalifikációs futam nem sikerül túl jól, mert mindig rossz ütemben mentem ki és az erős szembeszél miatt fontos lett volna a szélárnyék. A kvalifikácós taktikámon még dolgoznom kell. A verseny nagyon jól sikerült és csak egy hajszál választott el a pódiumtól, de így is nagyon boldog vagyok! Köszönöm a csapatnak és a támogatóimnak a segítséget!”

 

 

Nagytarcsán jártunk az elmúlt hétvégén, ahol a CL4 Offroad Motoros Iskola Endurocross országos bajnokság 4. fordulóját rendezték meg. Gyakorlatilag megtalálható volt minden, ami szem szájnak ingere lehet.

Nem mindennapi versenyen van túl a mezőny, ami egy offroad versenyen jelen lehet az itt természetesen megtalálható volt. A pálya nyomvonala rendkívül jó kialakítású volt, amelyet élveztek a versenyzők, újabb élményeket gyűjtve.

 

Legfőképpen a homokos réteg jellemezte a pálya talaját, ahol az igazán tempós résztől a lassú gyökerekkel, rönkökkel teli tűzdelt pálya nehezítette meg a versenyzők feladatát.

 

 

A pálya a helyszínnek és a talajviszonyoknak köszönhetően akár egy Dakar speciál szakaszra felkészítő verseny is lehetett volna edzés tekintetében, ugyanis minden adott volt ahhoz a fajta motorozáshoz.

Erről talán a Dakart megjáró, itt is induló Nagy Péter #201 és Dési János #244 mesélhetne, illetve tarthatna kiselőadást, miként lehetne a legjobban elbánni a homokos pálya adta nehézségekkel.

 

Azonban, ahogy beért a mezőny az erdei szűk itt-ott kacskaringós szekcióra, ott már kibontakozhattak az endurózás hívei a megváltozott talaj körülmények és akadályok miatt.

Nem utolsó sorban a depóhoz közeli extrém utca, ami komoly látványosságot hozott magával, ahol a legkisebbektől a legidősebb rutinos pilótákig feladat volt elkerülő nélkül teljesíteni az adott szakaszt és kiszolgálni a nézőket és természetesen a fotós kollégákat 1-1 jó kép erejéig. A nézők becsatlakozva lelkes rajongással és buzdítással igyekeztek a versenyzőket ösztönözni a teljesítés érdekében.

 

 

A szervezőknek köszönhetően, akik a versenyt a szezon elejére tervezték megrendezni, az idei évben kialakult helyzetre való tekintettel kénytelenek voltak átrakni szeptemberre.

 

Tavalyhoz képest változtatott nyomvonallal, új feljárókkal igyekeztek kialakítani a nyomot abban bizakodva, hogy új kihívásokat találnak maguknak a versenyzők. Ez nem is történt másként, sőt a verseny végére fokozta az izgalmakat, hogy egy kisebb folyó elkezdett „lezúdulni” a hegyről és keresztezte a nyomvonalat, ahol a mély dagonya áldozatait szedte a motorosok közül.

Itt volt az ideje a felfrissülésnek, ha már víz közelébe nehezen jut el a versenyző. Molnár Tamás #403 a rendező stáb egyik tagja, nagy elánnal mesélt a történtekről és az előkészületekről, aki a pályát járva folyamatosan figyelemmel kísérte a versenyzőket illetve segítette őket, a megfelelő irányba a terelni az ominózus résznél vagy, ha szükség volt, akkor igyekezték kiszabadítani az ülésig elsüllyedő motoros társakat. Hiszen volt ilyen is, ki gondolta volna?

 

 

„Elmondása szerint érdekes volt látni és nézni, hogy ezen a részen ki, hogyan haladt át. Voltak, akik crossos agresszivitással és volt, aki endurós higgadtsággal kiszemelve a megfelelő nyomot oldotta meg a feladatot az ott jelenlevők nagy örömére.”

Nem győzőm hangsúlyozni, amit csak ismételni tudok, hogy van utánpótlása a sportnak, sőt ezen a versenyen tetőzött a fiatalok létszáma az ifi, akik iszonyatosan fejlődve, lassacskán jobban abszolválva oldják meg az extrém akadályokat idősebb társaiknál.

 

Úgy tolták végig az ifi 50/65 ccm-es kategória pilótái az extrém akadályokat, mintha csak egy göröngyös útszakasz lett volna. Fej-fej melletti csatában Horváth Zsombor #199 és Szántó Alex #148 remekelt felváltva Földi Bence #180 előtt 65 ccm-es motorjaikkal. Igen ám, de őket szorongatták a kis 50 köbcentis versenygépekkel az ifjabbik Bohuslav Radek #144 és ifj. Vágó Norbert #150 is.

 

 

Elképesztő volt nézni őket, ezt pedig tetézte az ifi 85ccm-ben induló 18 versenyző kétszer félórás megmérkőzése. Megérte hajtani, a szervezők gálánsan díjazták az itt indulókat, szebbnél-szebb kupákkal és a helyezéseknek megfelelő különböző díjakkal.

 

Az előző kiskunfélegyházi versenyen szerencsétlenül járt Hateier Botond #120 revansot vett magával szemben és mindkét futamban diadalmaskodott ellenfeleivel szemben! Volt, hogy Molnár Gábor #102 és volt, hogy Kádár Dominik # 116 loholt másodikként utána, de nem hagyva magát mindkét futamban közel fél perces előnnyel végzett előttük.

 

 

A harmadosztályban igen érdekes abszolút végeredmény alakult ki a futam végére, folyamatosan ment az adok-kapok és az első négy versenyző fej-fej mellett 20 másodpercen belül végeztek.

 

Idén harmadosztályban debütáló Lakatos Máté #129 ügyes, látványos motorozással behúzta az első helyet Majoros Tamás #228 előtt, aki a futam láttán, ismét kezd magára találni és lábal ki a tavalyi évben elszenvedett rengeteg balesetéből, ami valljuk be őszintén, az eddigi pillanatig megpecsételte a versenyzését és fizikumi állapotát.

 

Triplán volt nehéz dolga, hiszen nem csak a pályával, hanem a nyakán loholó fiatal tehetségekkel is meg kellett küzdenie, ugyan nem volt egyszerű, de nem adta át a megszerzett második helyet. Pár másodperccel utána haladt át a kockás zászlón Zábrádi Tamás #656 és Nikolics Boldizsár #683, akiket követve 5. helyen Buchvald János #224, hatodiként pedig Galba József #710 ért célba.

 

Az eltervezett napi menetrend megcsúszott, így a király kategória futama késő délutáni órákra csúszott át a nap legmelegebb időszakára, de érdemes volt kivárni és figyelemmel kísérni, miként csatáznak a leggyorsabb pilóták.

 

Nem volt kérdés, hogy ki a legesélyesebb a verseny megnyerésére, hacsak nem szól a technika közbe alapon, ami most majdnem a szó szoros értelmében megfékezte Szőke Márk #95 versenyét. Annak ellenére, hogy a fékpedálja félbe vissza illetve ráhajlott a lábtartójára, nem zavartatva magát, gondmentesen végig vezetve a versenyt diadalmaskodott.

 

 

A jó rajt ezen a pályán pozíciókat és helyezéseket döntött el a különböző kategóriákban, így ennek megfelelően szoros csaták, majd időnként veszélyes helyzetek is kialakultak a két futam során. Előfordult, hogy a természettel karöltve fának ütközött a pilóta, volt, aki a versenyző társára ugrott rá a nagy porban, de akadt olyan is, hogy szimplán az extrém akadály tréfálta meg és nem adta ki.

Az első futamban nagy volt a tempó és a hajtás az élen haladók között, akiket kevésbé hátráltatott a por, nem úgy, mint a második futamban, amikor ráadásul a fák lombjai alatt beszűrődő napfény is nagyon megnehezítette a látási viszonyokat.

 

Nem mellesleg, az erdőben a saras részhez érve, a pálya szalagozása, alternatív nyomai okoztak némi fejtörést a versenyzőknek, még a rutinos endurocross pilóta Hertlik Donoven #94 is meglepődött, hogy merre az arra, aminek egy látványos talajminta vétel lett a vége a sáros nyálkás részen, ezzel egy kis időre átadta az abszolút második helyét a rajtot elhozó Brenner Ádámnak #29. Utánuk felzárkózva, a homokos talajon megedződött Lami Tamás #36 kitartó motorozással sikeresen feljött harmadiknak, amit a második futamban egy jól sikerült rajt következtében már csak tartani kellett és a megszokott tempóját produkálva lenyomni a futamot.

 

Nagyon kevés versenyzőt tudnék említeni, akinek ne akadt volna technikai hibája vagy ne hibázott volna, ez nem is csoda, hiszen ilyen körülmények között akár külső okokból fakadóan is könnyen meg lehetett a baj.

Ezért átadva a szót, zárásként, meséljenek a versenyzők helyettem.

 

Az első személy, aki elmeséli, hogy élte meg ezt a versenyt, az eddig is remekül szereplő Bezdány Béla #55.

 

 

 

A következő sorokat pedig Silling Balázs #401 diktálta, akiről tudniillik, hogy az endurocross versenyeken gyorsan, közel az elejéhez szokott motorozni, viszont, ahogy olvasható lesz, vannak helyzetek, mikor a versenyzőn kívül álló okok miatt nem sikerül a saját tempóban haladva a legjobb eredményt elérni.

 

Ezen a napon túl, sokan eredményes, mások pedig élményekkel teli napon lehettek túl vagy akár mindkettőn. A nagytarcsai helyszín remek lehetőséget biztosított a verseny megrendezésére, ahol a szervező, a látottak alapján igyekezett mindent megfelelő színvonalon lebonyolítani. A poros időszakot leváltva, októberben találkozunk a következő Endurocross futamon, Pécsen, amikor ideje lesz már egy kis sárdagasztásnak!

 

Fotók: Vadas Mária

Írta: Brenner Ádám #29