A pécsi endurocross versenyt követően egy hétre rá, június elsején Nagytarcsára látogatott a mezőny. Aki jelen volt, biztosra veheti, hogy egy darabig nem felejti el, a nem feltétlenül eredmény centrikus emléket nyújtó, újdonsültként versenynaptárba bekerülő helyszínt.

 

 

A pályaajánlók során már lehetett látni, hogy a rendezők rendkívül látványos és technikás extrém résszel fogják várni a versenyzőket és a nézőket egyaránt, de ezt még tetőzte az előtte lévő esős napok, csapadék mennyisége is, amely dagonyává változtatta az enduro szakasz egyes részeit.

 

 

Ennek nem kimondottan örültek a versenyzők, voltak, akik ülésig beragadtak, csak a nézők segítségével tudtak a sár fogságából szabadulni, de akadtak olyan versenyzők is, akik kihasználták az enduros előnyeiket és könnyedén teljesítve, előnyre szert téve űzték, hajtották a motorjaikat. Olyan verseny volt, amely nem feltétlenül a gyors pilótáknak kedvezett, ráadásul a nézők ki voltak szolgálva, mivel rengeteg izgalmas szakasz volt.

 

Minden a szokás szerint, napi rutinossággal kezdődött, és elindult az első futamok startja. A pálya nem okozott a mini kategóriának különösebb izgalmakat, viszont a versenyzői létszám az 50 és 65ccm-esek között, 18 fő volt, ami rekordnak és pozitív dolognak számít, a 3. osztályú mezőny létszámával együtt. Így vagy úgy, van kereslet erre a sportágra is, ami azt is jelenti, hogy minden bizonnyal akad utánpótlása a magyar mezőnynek.

 

 

Érdekesség volt, hogy a 85 ccm-essel motorokkal versenyző srácok is már egy bővített nyomvonalon haladtak, erdei részekkel tűzdelve, amelynek köszönhetően fölborultak az eddig megszokott erőviszonyok, így képesek voltak azok is felzárkózni a mezőny elejéhez, akik kevésbé krosszos beállítottságú versenyzők. Az első futamok után a rendezőség úgy gondolta, hogy módosítanak és az Ifi 50 pályára rávezetve versenyeztették tovább a fiatalokat, könnyített körülmények között, így Nikolics Boldizsár #109 első körében szerzett elsőségét, a második futamban Lakatos Máté # 129 győzelme követte.

 

 

Harmadosztályban, ahogy már megszokhattuk Liszka Roli # 678 fölényes győzelemmel és látványos motorozásával ismét elverte a mezőnyt. Utána érkezett a célba két szuperveterán versenyző, abszolút második helyezettként Buchvald János #224, harmadikként pedig Szabó Ferenc # 213, rutinnal a hátuk mögött, a fiatal versenyzőket maguk mögé utasítva.

 

 

A nap zárásként sorra kerülő 2 órás futam magas fokú izgalmakat hozott mindkét részről. A nézők testközelből élhették át a verseny hangulatot, sőt segíthették a sárban elakadt pilótákat. A versenyzők pedig élvezhették a nem mindennapi, nehéznek számító versenypályát, ahol akár vaddisznóhoz hasonló módon, sárpakolásban is kaphattak. Bár az utóbbi kényeztetést a stopperóra nem túl pozitívan honorálta.

 

 

Szőke Márk #795 a viszontagságos pálya viszonyok ellenére is hozta formáját, így elsőként zárta versenyt, a második helyet Szatyina Gábor #48 szerezte meg, őt pedig Déczi Balu #9 követte. Nem várt fordulatokat és helyezéseket produkált a nagytarcsai pálya, végre nem szokványos körülmények között került sor a versengésre, így nem csak a gyors pilóták tudtak jó eredményt elérni, hanem az esetlegesen lassabban haladó, de ügyes technikával rendelkező társaik is büszkélkedhettek és örülhettek, hogy egyáltalán sikeresen célba értek. Akinek itt nem volt kalandja, nem is versenyzett. 

 

 

Annak ellenére, hogy a híres Erzbergrodeoval egy időpontban rendezték meg a nagytarcsai futamot -ahol páran, mint versenyzők voltak jelen, de mellettük sok itthon versenyző társunkkal találkozni lehetett a nézők sorában - népes mezőny gyűlt össze, kik között értékes nyereményeket sorsoltak ki, így abszolút kimondható, hogy sikerült azok részére is mosolyt csalni az arcukra, akik esetlegesen hibát elkövetve nem az elvárt helyezést érték el.

 

Írta : Brenner Ádám # 29

Fotók: Vadas Marica

Május 25-én sok-sok év kihagyás után ismét Pécsre látogatott el az endurocross bajnokság mezőnye. Sokak számára kedvelt helyszíne volt Pécs, az endurosok körébe főleg, mikor még az úgy nevezett medvehagymák földjén kerültek lebonyolításra az endurocross futamok, Istvánaknán. A jelenlegi verseny nem a megszokott helyen került megrendezésre, hanem az ördögároki cross pálya és a hozzá tartozó erdei rész, enduro nyomokkal tarkított erdő adott lehetőséget a megrendezésre.

 

 

A verseny napján gyönyörű napsütéses, kellemesen meleg idő fogadta a résztvevőket, így a több napon keresztül zajló esős időjárásnak, tulajdonképpen a verseny napjára nyoma veszett. A cross pálya ezért nagyon poros és kemény talajúvá vált szombatra, viszont az erdei szakasz igazán jó fogós földes minőségű volt, itt-ott nehezebb feljárókkal, ahol az ügyesebb és jobb fizikumú pilóták tudtak javítani és faragni az idejükön a többiekkel szemben, ez verseny közben jól is látszódott. Ezeken a részeken többek is előnyre tettek szert és előzni voltak képesek.

 

 

A versenyt reggel kezdő Ifi 50 és 65 ccm-ben induló gyerekek indították a versenynapot a szülők nagy izgalmára, majd őket követte a 85 ccm-es kategória versenyzői. A két kategóriában szereplők izgalmas versenyt tudhattak magukénak. Az idei évben apja nyomdokaiba lépve, a Mini kategóriában debütáló ifjabbik Radek Bohuslav #144 is részt vett. Számára nem végződött olyan eredményesen a 2 futam, mint édesapjának, Radeknak #206, akin az edzés hiánya meg sem látszott, gyors stabil motorozásával a 2 órás futamban az abszolút 7. helyen és a veteránok között elsőként érkezett el a kockás zászlóig.

 

 

A legkisebb versenyzőket felváltva követte a 85 ccm-es géposztály, majd az egy órás futam. A 85 ccm-es srácok között kiélezett csata volt az élen, ahol a 9 versenyző közül Lakatos Máté #129, Hateier Botival #120 küzdött rajttól a célig. Őket szorongatta Fülög Gergő #179, viszont a szerencse nem állt mellé és egy szerencsétlen esés következtében, a hűtőidomot leszaggatva teljesítette az első futamát, majd rosszullétre panaszkodva, a következő körére már nem tudott pályára gurulni.

 

Harmadosztályban a fiatal szívós Liszka Roli #678 ismételten nem talált ellenfélre. Ezen a versenyen elmaradt a versengés Técsy Lászlóval #614, aki szintén egy esésnek köszönhetően kiállni kényszerült, így a második helyen Utasi Martin #858 érkezett az abszolút 2. helyre Shercoja nyergében.

 

 

Porban nem szenvedtek hiányt az egy órás futamban részt vevők sem, viszont az 1.-2. osztály versenyzőire a rajttól fogva az erdős rész bejáratáig, közel 1 km-en keresztül kellett bátorsággal és odafigyeléssel a pilótáknak szinte vakon vezetniük a start zászló után.

 

Az összes kategóriát tekintve, 140 fő tette tiszteletét a pécsi versenyen, köztük ismét jelen volt a legnagyobb motoros ikon, Ifjabbik Németh Kornél #108 is, Szőke Márkkal # 795 nagy csatát vívva az abszolút elsőségért. Márk a többiek számára adott némi esélyt az ellógásra, ugyanis a rajt utáni balos kanyar féktávjában sikerült föld anyánkkal közelebbi kapcsolatba kerülnie. Mégpedig a következőképpen történt az eset, amiről ő maga mesélt.

 

 

 

Ettől függetlenül kitartó motorozással, kicsivel több, mint 2 perces lemaradással végzett Kornél mögött a második helyen, majd dobogósként Déczi Balu #9 zárt a Gasgassal. Ábrahám Márk #19 videójában jól látszik a szerencsésen elsült rajt utáni összeakadás, ami után a felzárkózás és a gyors tempó produkálása merész feladatnak bizonyult a por fergetegben.

 

Mögöttük Hertlik Donoven #94 zárt a 4. helyen, aki jelenleg remekül teljesít és halad az E1-es kategória bajnoki címvédése felé, immár zsinórban harmadjára állhat kategóriájának a dobogó legfelső fokára, Szekeres Zsolt #99 előtt. 

 

 

A béri enduro versenyen pórul járt, Fülöp László #431 magára találva, az élen haladók között a 14. helyen végzett, így ő volt a leggyorsabb a 2. osztályos versenyzők közül. Utána a célba érkező másodosztályú versenyző, Silling Balázs #401, akit Majoros Tamás # 573 követett, csupán 10 másodperces lemaradással.

 

Sokan már várták, hogy ismét Pécsen versenyezzenek, hiszen sok szép emlék fűzi ide a mezőnyt, de meglepetésre szolgált sokak számára, hogy sajnos nem a megszokott Istvánakna környéki pálya volt a verseny helyszíne, de ennek ellenére nem okozott csalódást Nádor Tomi #2 és segítőbrigádja, édesapja Nádor Lajos # 215 vezetésével.

 

Az egyszerűnek tűnő pálya sok rutinos versenyző számára okozott meglepetést, az egymást szokatlan módon gyorsan követő körök, teljes koncentrációt igényeltek, pihenésre nem volt nagyon lehetőség a pályán, ennek betudható, hogy több ember behibázott vagy az utolsó körökre már elfáradtak. Ebben valószínűleg közre játszott az időjárási körülmények változása is.

 

 

A nosztalgikus pécsi endurocross verseny a kitartásról szólt, ami egyben egy jó felkészülés volt a következő május végén rendezendő nagytarcsai versenyre is, ahol még több endurós kihívás lesz, látványos épített extrém utcával megfűszerezve. Új helyszínként a pályaismeret hiánya okozhat majd kiélezett csatákat, amely a jelenlegi pontállásbeli sorrendet is felülírhatja. A rendezők nagy erőfeszítésekkel készültek a következő fordulóra, ahol mindenkit várnak, hogy egy jót versenyezhessetek!

 

 

Írta: Brenner Ádám #29

Fotó: Vadas Mária

Elérkeztünk a magyar enduro bajnokság második immár hazai állomásához. Ahogy az előző versenybeszámolóban említettem, a tárt karokkal várt béri helyszínre látogatott el a magyar és szlovák mezőny egy része, hogy ismételten nyeregbe pattanjon és két napon keresztül versenyezzen.

 

 

Óriási szerencse volt, hogy a versenyzőket napos meleg idő fogadta a hétvége mindkét napja. A depó helyszínét az Andezit Hotelt körülövező csodálatos zöldövezet biztosította, ahonnan a szombati napon a versenyzők is elrajtoltak.

 

A pénteki napon szinte az összes versenyző már megérkezett, akiktől hangos volt a depó kora estétől késő éjszakáig. Egyfajta deja vu érzés lepte el a helyszínt, amivel az eddigi csöndet, állóvizet a motoros közösségnek sikerült ismét megtörnie. A jó hangulatnak meg volt az oka, hiszen sok visszatérő versenyző felidézhette a régi szép időket, így volt miről nosztalgiázni és mesélni a fiatalabb generációnak.

 

 

A verseny útvonalon található mért szakaszokon már a pénteki bejárás során látható volt, hogy a pálya minősége pormentes és saras lesz, köszönhetően a hétköznapi esőzéseknek. Ez verseny közben be is igazolódott, ugyanis az új gumival induló versenyzők alatt olyat fogott a motor egyes helyeken, mint a zöld festék.

 

A péntek estének betudhatóan sokak számára kicsivel nehezebben induló, szombat reggel zajlott a technikai gépátvétel, ami után a parc ferme várta motorokat egy kis rövid időre a 11 órás rajt előtt.

 

 

Találgatások és izgalmak után, mégis merre fog haladni az út, a verseny 11 órakor kezdetét vette és elrajtolt a 90 főből álló mezőny. A mért szakaszok közötti etap rész sok kihívást tartogatott, főként az első osztály és a veterán kategória számára, de mindenki számára volt nehézség a kicsit romániai hard enduro versenyekre hajazó köves-patakos részeken. Utóbbi okozott is fejtörést sokak számára. Az első körben még mindenki kicsit óvatosabban kezdett, ismerkedve a nyomvonallal és a helyes irányt megszokva felkészülve a következő körre.

 

A pályának több úgynevezett extrém része is volt, amivel meg kellett küzdeni a versenyzőknek. A nézők és a lelkes segítők nagy örömére ezek között szerepelt két meredek feljáró is sziklákkal tarkítva, amelyeket nem mindig sikerült elsőre abszolválnia a pilótáknak.

 

Ezt mi sem tükrözte jobban, mint a motorokon fellelhető amortizációk. Ez a verseny nem feltétlenül a gyors pilóták számára kedvezett, ugyanis egy kis hibázással akár a kieséshez is közel kerülhetett bárki. Két igazán gyors pilóta, akik idő előtt kiállni kényszerültek, a szerencsétlenül járt Csorba Norbi #16, aki értesülésem szerint valahol a motorblokkját odaverte és Fülöp Laci #531 pedig a rezonátorjának külalakját igazította át, ezért mindkettőjüknek technikai probléma miatt be kellett fejezniük a versenyt.

Az első napon a szlovákok foglalták el az 1-2. helyett, őket követte Gyenes Mani #, aki hozta formáját stabil motorozásával a harmadik kör végéig negyedik helyen álló Holló Bence #53 előtt. A harmadik kör végén egy pórul járt esés során, Bence visszacsúszott a nyolcadik helyre. Sajnálatos módon a vasárnapi nap rajtja után az erős fájdalmai miatt feladni kényszerült a versenyt.

 

 

Rajta kívül többekkel is előfordult esés, közéjük tartozott Tóth Laci szvet. #200 is, aki egy sziklalépcsőről lefele mutatta be előre szaltóját a motorjával. Kedvét nem szegve teljesítette a versenyt, kiválóan kivitelezett produkciója mellett, a szuperveteránok között az első helyet foglalta el.

 

Vasárnapra fokozódott a harc és kiélezettebbé vált a versengés. A felszáradó pályán felgyorsultak a versenyzők, javítva a szombati napon elért időeredményeiken. Kérdéses volt az előző napon elszenvedett sok technikai malőr és esés után, hogy Fortuna kiket fogad majd kegyeibe?

 

 

Második napot összeszedettebben és sikeresebben teljesítették a fiúk, osztályonként 1-1 körrel kevesebbet haladva szombathoz képest. Az első osztályban az élen haladó dobogósok között nem történt változás, viszont másodosztályban Magdus Istvántól #440 a vezetést a vasárnapi napon gyorsabb tempót produkáló Csepi Tamás #530 vette át, közel 1,5 másodperccel megelőzve.

 

Izgalmas és nagyon szoros verseny zajlott az összes kategóriában a mért szakaszokat tekintve, pár másodperc differenciával a helyezések között, de a verseny végeredménye a teljes kör teljesítésétől függően alakult és a büntetések miatt történtek pozícióbeli változások.  

 

 

Hazai szezon kezdésnek jó volt a béri futam, de a folytatás még csak ezután kezdődik. Az endurocross sorozatból ismert, de az enduro számára új helyszínen, egy jól ismert szervező brigád, akik megmutatták már mire képesek, várnak Bennetetek és Mindenki mást Tamásiban az enduro bajnokság következő állomásán jún.8-9. között. A hallottak alapján a 30-40 km-es kör ismeretlen utakon való robogás a cross pályával egybe fűzve küzdelmes lesz, amit megspékelnek egy kis városi megjelenéssel, ahonnan a verseny rajtját tervezték a srácok! 

 

szöveg: Brenner Ádám

fotó: Vadas Mária

Boldogsággal és elégedettséggel kijelenthetjük, hogy megkezdődött a 2019-es év Magyar Enduro Bajnokság is árpilis utolsó előtti hétvégéjén, amelynek első futamát a szlovákiai Lisov falucska közeli erdős területen rendeztek meg, szlovák, magyar és lengyel közös bajnoki futamként.

 

Az első klasszikusnak számító két napos enduro verseny sok honi versenyző számára nem volt ismeretlen, hiszen az előző évek során a pilóták egy részének volt alkalma már megismerkedni a pálya nyomvonalával. A hallottak alapján, azonban az idei évre történtek módosítások mind a mért mind az etap útvonal nyomvonalán.

 

 

Pénteken reggeltől estig érkeztek a versenyzők és segítőik, hogy elfoglalják helyeiket a depóban és előkészüljenek a hétvégi eseményre. Kellemes vadregényes környezet és kifogástalan meleg idő várta az ide látogatókat a pénteki napon.  

 

A szervezők nagy precizitással kijelölt pályával készültek, kényelmes etap időket kiszabva mindkét napra. A verseny távjának körönkénti 25 km-ét, úgy alakították ki, hogy mindegyik kategória és osztály számára teljesíthető legyen, ettől függetlenül voltak nehezebb részei a pályának, a mért szakaszokon pedig látványos részeket kijelölve, élvezhették a nézők a versenyt külső szemlélőként.

 

A péntek esti felhőszakadásnak köszönhetően a hétvégén, úgymond, belocsolt pálya fogadta a versenyzőket. Mindkét napot, reggeli 8 órás kezdéssel a Szuperveteránok kezdték, majd őket követték a 3. osztályban indulók, akikre egyaránt 2 kör várt teljesítésre.

 

Egy hosszabb ebédszünet után folytatódtak a futamok az 1-2. osztály a Veteránokkal együtt kezdték meg a versenyt és a rájuk váró már 3 körből álló első napjukat. A délelőtti és délutáni futamokban is vegyesen indították a különböző nemzetiségek kategóriáit.

A versenyzők részére a pálya minden körben új izgalmakat és változatos nyomvonalat biztosított. Egy idő után a cross mérten a rajtot elhagyva majdnem, hogy aszfalt keménységű íves kanyarokban kellett lavírozniuk, ahol a slick gumi nagyobb tapadást biztosított volna, mint a bütykös gumi. Ezután az erdőbe érve, tempós szűk nyomon, olykor-olykor a fákat közelebbről megismerve, páratlan földes talajon kellett teljesíteni az átlag 7-8 perces mért szakaszt.

 

 

Ezt követően végig haladva az összekötő etapon, az enduro mért szakasz rajtjában találták a versenyzők magukat. Így volt ideje mindenkinek felvenni a ritmust és belerázódni a versenyzésbe.

 

Az enduro mérten is volt lehetőség gyakorolni rajt után és a cél előtti pár 100 méteres részeken a kanyartechnikát, a közte lévő erdei szekcióban pedig maximális koncentrációt igénylő egy nyomos úton kellett a maximumot kihozni a jó idő elérése érdekében.

A rendezők az esőre gondolva több helyen biztosítottak lehetőséget alternatív nyomokra, szélesebbre jelölve a pályát a le és feljárókban, azonban az időjárás kegyes volt hozzánk így csak a pályabejárás során kikalkulált másodpercek végett kellett összpontosítania az elrajtolóknak, hogy melyik részen tudnának még többet az idejükből faragni.

 

 

Az év első Enduro bajnoki futamán 54 magyar versenyző rajtolt el szombaton, akik közül javarészt mindenki szerencsésen teljesítette a 2 nap versenytávját, kisebb technikai malőröket leszámítva.  Az idei évben visszatérőnek számító Kátai Péter is jelen volt, de a sok kihagyás után nem sikerült az élbolyba beleszólnia. A 6. helyért küzdve, szemrebbenésbeli differenciával csak a 7. helyet sikerült megszereznie az újonc első osztályos Unyi László mögött.

 

Az első osztályban indulók közül Holló Bence és Szatyina Gábor között ment az adok-kapok, de a második nap végére mindösszesen 7 másodperces előnnyel Gabi szerezte meg idei első győzelmét őket követve, Gyenes Mani foglalta el a dobogó legalsó fokát.

 

A remek hangulatú verseny után találkozunk a következő bajnoki futamon, amikor visszatérhetünk egy régi új helyszínre, Bérre, ahol egy teljesen elképesztő környezet fogad majd bennünket. Újabb kihívásokkal teli nyomvonallal várják a motorsport megszállottjait, ahol a sör biztosítva lesz, viszont a kondit magatokkal kell hozni, Sasvári Sándor szavaival élve.

 

szöveg: Brenner Ádám

kép: Hadobás Ádám