Lallernek számára nem voltak ismeretlenek a balkáni terepviszonyok, ám a hard endurós közeg még a sokat látott versenyzőt is meglepte:

 

„Mostanában gyakran látom azt, hogy a klasszikus tereprali vonal mellett „szomszédolunk”, azaz tekingetünk az endúró világa felé is. Görögországban is ez történt, gyakoriak voltak az olyan szakaszok, ahol csak a navigáció, az itiner emlékeztetett a saját szakágunkra. Maga a verseny egy remekül megszervezett, profin lebonyolított dolog volt, nagyon jól szolgálta a céljainkat. Azt kell mondjam, keresve sem találhattunk volna jobb környezetet a fejlődésre.

 

 

Itt mindennel találkoztunk, ami egy hosszútávú versenyen előfordulhat. Technikás erdei csiki-csukik, sziklás kihívás, ülésig érő patakmeder, hegymenet a hóhatáron, tengerparti mély homok, rendkívül aprólékos navigáció, és még sokáig sorolhatnám. Meg persze ott van a napi rutin, a ritmus, a monotonitás, amit fel kell venni és meg kell szokni. Úgy érzem, helytálltunk ebben, és nagyon hasznos hetet hagytunk magunk mögött - őszintén örülök Kárpáti Peti teljesítményének is, jó úton indult el a céljai felé. Büszke vagyok, hogy elhozhattuk a magyar zászlót Olümpiába, külön szeretném megköszönni a szurkolóinknak a bíztatást, a támogatóinknak a segítséget, akik nélkül ez nem jöhetett volna létre!” - mondta Horváth Lajos.

 

Kárpáti Péter pályafutása legkeményebb erőpróbája volt a Hellas Rally, de a Laller Racing Dakar Team motorosát cseppet sem ijesztette meg a görög pokol:

 

 

„Nem volt egyszerű, a verseny vége felé a jól sikerült felkészülés ellenére is éreztem a porcikáimat. A kihívás erejét jól mutatja, hogy az utolsó napok már sajnos áldozatokat is szedtek, többen buktak és kórházban kötöttek ki. Összességében nagyon hasznos volt ez a hét, mert rengeteg új dolgot tanultam, sikerült csiszolni a technikámon, valamint a rendkívül fontos napi rutinban is tudtam fejlődni. Köszönöm szépen Lallernek a sok segítséget, a motivációt, hogy mindenben számíthattam rá. Sok helyen végig együtt mentünk, én navigáltam, ő pedig a tapasztalatával és tanácsaival igyekezett a jó irányba terelni. Azt hiszem, erre mondják azt Pestiesen, hogy igazi csapatmunka volt! Sok ilyen alkalomra van még szükségem, de azt gondolom, nem vallottam-vallottunk szégyent.” - zárta mondandóját Kárpáti Péter.

 

 

A magyar különítményben Kárpáti Péter végül a 104, Horváth Lajos pedig a 107. helyen ért célba.

 

 

Írta: Tóth Krisztián Márk

 

 

 

 

Horváth Lajos nehéz időket tudhat maga mögött, hiszen a körülmények mellett a saját testével is meggyűlt a baja:

„Kedden borzasztó nehéz napot teljesítettünk. Amellett, hogy reggeltől sötétedésig húztam a gázt, kiújult az aranyér problémám, ami bizony nem segítette a versenyzésem. Nem új keletű ez a probléma, készültem rá, így hellyel-közzel sikerült is orvosolnom, remélem nem fog nagyon akadályozni a továbbiakban. A nap folyamán motoroztunk a tengerparti mély homokban, aztán hegymenetben, durva magasságkülönbségeket teljesítve. Érintettük a legendás Tajgetoszt is, de ezen kívül nem történt semmi kirívó újdonság. Továbbra is úgy érzem, hogy egy hard enduro versenyen vagyunk, csupán a navigáció és az itiner az, ami a terepralira emlékeztet. A szerda is csupán annyiban tért el, hogy még magasabbra, egészen a hóhatárig mentünk, csak a pár sziklaomlás jelentett változatosságot az előző szakaszokhoz képest. Ezt viszont igazán élveztem, mert alapból kőkemény meló végigcsinálni, hát még úgy, hogy a navigáció is trükkös!” - mondta el a váci gladiátor, akire ma is hasonlóan kemény nap várt.

 

 

Kárpáti Péter eddig szerencsésen és problémamentesen vette az akadályokat, csak egy kisebb technikai hiba borzolta a kedélyállapotát:

 

„A keddi napunk a tengerparton indult, és nagyon éltem, rengeteg pozíciót sikerült itt nyerni. Nagy pozitívum volt a navigáció is, mert általában figyelmetlenek a versenytársak, és ez is bizonyos értelemben a mi malmunkra hajtotta a vizet. Természetesen voltak kőkemény szakaszok is, például sziklás patakmederbe tereltek bennünket, ami már nem tetszett annyira. Az utolsó szakaszt törölték a szervezők, de etapként mégis teljesíteni kellett azt, így bőven sötétedés után értem célba. Másnap a gyors megkezdésénél nem akart indulni a motorom, és a nap folyamán többször is jelentkezett ez a probléma. Mint később kiderült, egy kirázódott csavar miatt nem érintkezett egy kábel, de Lallerrel együtt végül rendbe hoztuk. A továbbiakban egy bolyban mentünk Lajossal, és ez jó húzásnak bizonyult, mert ketten jobban haladtunk. Engem is hátráltatott néhány dolog, a tengerparton jelentős víz ment a csizmámba, amitől behólyagosodott, majd feltört a lábam. Még számos megoldandó feladat, és kalandos pillanat is akadt, de összességében élveztem az elmúlt napokat!” - mondta el Péter, aki kevés nemzetközi tereprali rutinja ellenére is szépen muzsikál.

 

 

Ma egy rövidebb, de annál durvább meneten vannak a fiúk, akik jelenleg az alsó középmezőnyben foglalnak helyet.

 

Írta: Tóth Krisztián Márk