Mindez leírva egyszerűnek tűnik, de aki a helyszínen szorított a Laller Racing Dakar Team színeiben versenyző, az olasz TTR Squadra Corse technikai támogatását élvező fiatalnak, az tudja, nagyon nem volt ez egyszerű menet…

 

A junior kategória első versenyén Roland a nyolcadik helyről rajtolt, és az első kör után sem lett könnyebb a helyzete, hiszen a kilencedik helyen fejezte be azt. A futam felénél az őt űző-hajtó közönség hatására extrémen megindult a váci versenyző, és folyamatosan lépdelt felfelé, egyetlen körrel a leintés előtt már a negyedik helyen motorozott. Ekkor jött szembe (először…) a már említett mátrix (sziklaakadály), ahol a pilóta beragadt, és mire kiszabadította a versenygépét, már elbukott két pozíciót, és „csak” a hatodik helyen zárt.

 

 

Ezek után jöhetett a második, fordított rajtrácsos verseny, ahol Liszka Roli repülőrajtot vett, és gyakorlatilag a hetedik helyről pillanatok alatt a harmadikig zárkózott fel. A sziklákból képzett mesterséges akadály azonban megint az útját állta, így visszazuhant a hetedik helyre. A magyar fiút kemény fából faragták, nem adta fel a küzdelmet, és nagy küzdelemben egészen a negyedik pozícióig zárkózva visszajött a versenybe. Sőt, fél lábbal már a dobogón érezhette magát, de a mumus mátrix ismét jött-látott és győzött, így Liszkának be kellett érnie az ötödik helyezéssel.

 

 

Az egész este során érezhető, már-már tapintható volt, hogy több van ebben, csak a Laller Racinges srácnak valahogy nem akart kijönni a lépés. Egészen a zárófutamig, ahol Liszka Roland egy remek rajttal jelezte, hogy még nem tett le a dobogós álmokról. Szép előzésekkel tarkított harcos körök következtek, melynek köszönhetően a #78-as rajtszámú versenyző előbb a harmadik, majd a második helyre lépett előre. Utóbbi pozícióért még egyszer keményen meg kellett harcolnia, de sikerrel járt, és mindez azt jelentette, hogy összesítésben harmadik lett a SuperEnduro GP Magyar Nagydíján.

 

Írta: Tóth Krisztián Márk

Fotó: Nyolczas Fotó