A Magyar Motorsport Szövetség fontosnak tartja adataid védelmét. Az adatkezelésről bővebben az Adatkezelési Szabályzat-ban tájékozódhatsz. Itt a mams.hu oldalunkon HTTP-sütiket használunk, hogy a legjobb élményt nyújthassuk. További információk ide kattintva érhetőel el.
Elfogadom
2020. április 08., szerda
Hírek

CL4 Offroad Motoros Iskola Dunaföldvár Endurocross Ob 2020.03.14.

Zólyomi Andrea | 2020.03.19, 09:48:00 | Utolsó módosítás: 2020.03.19, 10:28:00

Cimkék:

Március 14-én ismét kezdetét vette az enduros versenyszezon, amelynek első futamát a tavalyi évhez hasonlóan Dunaföldváron rendeztek meg.
 
 
Mindenki örömmel fogadta a hírt, hogy végre ismét szemtől-szemben csatázni lehet a versenypályán, viszont a jelenleg kialakult helyzetben a legnagyobb csatát a verseny megrendezése érdekében kellett megvívnia a szervezőnek. Minden más csak hab volt a tortán.
Elismerés és gratuláció jár a szervezőknek, akik a verseny lebonyolításáért felelősek voltak, a megjelent versenyzőknek természetesen a sikeres célba érkezésért és a helyes magatartásért, amelyet megkívántak tőlük!
 
 
A helyzet dacájára már nagyon várta Mindenki, hogy újult erővel neki vághassanak a szezonnak, de ez még várat magára. Talán ez egy igazi vízválasztó lesz az enduro sport történetében, valószínűleg ismét pár hetes akár hónapos csendes pihenő várható, aminek reményeim szerint abszolút pozitív végkimenetele lesz.
 
Nem voltál ott a szezonnyitó futamon? Nem kell bánkódni miatta, az igazi küzdelmek majd ezek után fognak következni! A mostani verseny helyzet de ja vu érzéssel tölt el, mivel a tavalyi évet egy nagyon kellemes Királyválasztó futammal zártuk, amelyből fakadóan a mostanit hasonlónak ítélem meg, annyi különbséggel, hogy ez nem egy előre tervezett téli pihenővel fog folytatódni.
 
 
Visszatérve az idei év első futam helyszínére, a rendezők nagy erőfeszítettséggel és előkészületekkel, új kialakított nyomokkal várta a motorozni vágyókat. A reggeli kapunyitás után szépen sorban érkeztek a versenyzők és a limitált létszámban beengedett kísérőik.
Az már előre tudható és látható volt, hogy sokan a verseny lemondására kényszerültek hazai és külföldi viszonylatban is, tiszteletben tartva a kialakult „járványügyi” helyzetet.
 
Ennek ellenére is dicséretes számban jöttek össze a versenyzők, nagyon sok újonccal, visszatérő veteránokkal és kategória osztályt feljebb lépett srácokkal kiegészülve.
Öröm volt látni, hogy a fiatal utánpótlás létszámban folyamatos növekedést mutat, a harmadosztályban egyre többen vesznek részt azok, akik eddig csak hobbi szinten elmotoroztak és természetesen a profi futam résztvevői között is szép számmal voltak újoncok.
Minden a megszokott és hasonló napi rendben történt, azt leszámítva, hogy a díjátadások menete előrébb került, közvetlen a lezárt futamok után, valamint a két órás versenyt az idei évtől kétszer egy órás futamra szedték szét.
 
 
A mostanra kialakult szituációnak köszönhetően, újdonságnak számított az is, hogy a versenyt akár otthon élőben is tudták nézni a rajongók és az otthon maradt versenyzők közösen izgulva a többiek versenyzéséért.
A pálya nyomvonala és minősége sokak számára nem volt ismeretlen, de az újonnan ide látogatók részére, okozott némi fejtörést, főleg azoknak, akik nem szokták meg a homokban motorozás élményét.
 
A versenynapot a már megszokott módon az ifi 50/65 ccm3 kategória kezdte, ahol Horváth Zsombor #199 főlényesen megnyerte az első versenyt.
 
 
Őket követte az Ifi 85 ccm3-es kategóriája, ahol változott a felállás több szempontból is, hiszen, sokan kirepültek ebből a kategóriából, így tovább lépve a 3. osztályban a hobbi futamban teszik próbára magukat.
 
A 2019-es évben is sikeresen versenyző Hateier Botond #120 jött ki győztesként a 2x30 perces futam során Kádár Dominikot #116 maga mögé utasítva.
 
 
A fiatalság futamainak lezárását követően, egész szép számmal jelenlevő 3. osztályban résztvevők közül a most debütáló Lakatos Máté #629 nyert, Zábrádi Tamás #656 és a fiatalokat kergető Buchvald János #224 előtt.
 
 
Elérkeztünk a nap második feléhez, amikor megkezdődött az I.-II. osztály és a Veterán kategória 1. futama.
Ahogy már említettem 2x1 órára lett szét bontva az eddig megszokott 2 órás futam, amely dupla izgalmakat és komolyabb csatákat hozott magával. Persze nem mindenki számára kézenfekvő ez a fajta lebonyolítás, hiszen eddig sokan a verseny második feléig pont bemelegedtek és ráéreztek a pálya nyomvonalára. Ez a stratégia a futam végére hozná meg az új lendületet, így az eddigi hosszantartó kitartás most egy kicsit a háttérbe fog szorulni ezeken a versenyeken.
A pályával való gyors azonosulás az intenzívebb tempó a két különálló rajt önmagában több izgalmat és kiélezett küzdelmet hoz magával, amely nagyobb látványt biztosít a kilátogatók számára.
Sajnos az élmezőny jelentős része nem volt jelen ezen a versenyen a meglévő helyzetre való tekintettel, ettől függetlenül kemény küzdelmek folytak az élen motorozók között.
 
 
A tavalyi szezont kihagyni kényszerülő Firtosvári Gábor #7 idén újra visszatért és magabiztos motorozásával megnyerte mindkét futamot, Szőke Márkot #95 és Hertlik Donovent #95 megelőzve.
 
A történtekről személyesen Firtosvári Gábor #7 - Kacsa és egyik barátja - de a versenypályán ellenfele - Hertlik Donoven #94 mesélnek, akiknek a szemszögéből kicsit átélhetjük a verseny élményét és olvashattuk a terveiről és a sporthoz való hozzáállásáról.
„A tavalyi évem az első két verseny után véget ért. Úgy éreztem, nincs elegendő időm, amit a motorsportra tudnék fordítani.
Egy évig szünetelt a motorozás az életemben, nem volt motivációm és hosszú évek után nem érdekelt, hogy mi zajlik a motorsportban.
Természetesen, kikapcsolódásként edzőként tevékenykedtem, így nem magammal foglalkoztam, hanem azokkal a fiatal feltörekvő tehetségekkel, akik a jelenlegi és a jövő enduro-motocross bajnokai lehetnek.
Sokszor kértek fel edzések során, hogy üljek motorra és mutassam, meg vagy csak menjek pár kört a pályán, de sajnos ehhez nagyon ritkán volt kedvem.
Talán az érdeklődés a superenduro világbajnokság körül indult meg, ahol csak nézőként voltam jelen. Az utána lévő időszakban sem volt komoly szándékom ebben az évben indulni, majd durván 3 héttel a verseny előtt eldöntöttem, hogy lesz, ami lesz, motorozok egyet.
Itt indult el a tudatos felkészülés, mely az egész életemre kihatott. Tudtam sportszakemberként, hogy a testem ennyi idő alatt nem lesz készen ezért mentálisan és minden alternatív edzéstechnikát és innovatív ötletet megragadva készültem.
Közel sem vagyok készen, és amit láthattak tőlem Dunaföldváron az csak egy porszem, ami bennem van. Az évek során egyszer sem voltam ennyire tudatos, és ismertem a saját testemet, de most úgy érzem megérkeztem.
 
 
Az első futamom rajta nem volt jó és nem is kapkodtam, csak szépen jöttem előre.
Mindjárt az első körben kisebb leszorításokkal és a versenytársam hibájából adódóan az élre törtem. Nyugodt, biztonságos motorozással megnyertem az első futamot. Kisebb fizikai fájdalmakkal, mindössze 30perc pihenő idő alatt próbáltam regenerálódni.
Tudtam, hogy az én játék időm majd most következik.
A második futam rajtja az enyém volt és az első kőr is, de nem volt hibátlan. Technikai probléma miatt az erdőben leállt a motorom egy olyan szűk szakaszon ahol csak én magam fértem el. Én csak indítóztam és indítóztam majd érkezett hátulról a versenytársam, aki kicsit agresszív módon odébb lökve engem megelőzött.
Szerencséjére „isteni indításra” rögtön be is indult a motorom és már száguldhattam utána, három kanyarral odébb meg is előztem. Az akció után már az első-második körben tetemes előnyre tettem szert. A futam hátralévő részét kiegyensúlyozott motorozással teljesítettem. Az egész napot nagyon élveztem, csupán, csak azért mert motorozni jöttem és nem nyerni.
 A verseny után az első helyezésért járó kupát két kisebb fiútestvéreimnek adtam. Ők büszkék rám és születésük óta követik a versenyzésemet. Természetesen én vagyok nekik a példaképük és nekem szurkolnak illetve fáradhatatlanul segédkeznek a versenyeken azonban most az egészségügyi helyzetre való tekintettel nem jöhettek velem, ahogy a családom többi része és a párom sem.
A verseny előtt sok ember megkérdőjelezett, és leírt még az is, akitől nem számítottam volna rá, ez nekem nagyon rosszul esett. 
Én már nem tekintem magam élversenyzőként, hiszen saját és kisebb baráti szponzorok segítségével motorozok, ezért ez nekem már kikapcsolódás és egy élvezeti faktor.
A jövőben szeretnék valamit adni az embereknek és ezt jelen esetben motorozásommal teszem, ezért minden versenyem után rákos és nehéz helyzetben élő gyerekeket, embereket fogok meglátogatni, elvinni nekik a nyert kupámat és elmesélni nekik, hogy én hogyan álltam fel. Sok embernek szüksége van a segítségre, még annak is, aki nyíltan nem kéri. Megpróbálok nem csak anyagilag, hanem szellemileg is adni az embereknek.
Bízom benne, hogy a jelenlegi életünket korlátozó egészségügyi megszorítások, intézkedések hamarosan véget érnek és tudjuk folytatni munkáinkat és kikapcsolódási tevékenységeinket. Addig is jó egészséget kívánok mindenkinek!”
 
Versenyélmények Doni beszámolójából:
„Izgatottan vártam az év első versenyét, mert itt derül ki hogyan sikerült a téli felkészülés, és mi az, amin javítanunk kell a továbbiakban.
Idén változott a futamunk ugyanis a két órát módosították, kétszer egy órára. Az első futamban a rajtom nem sikerült túl jól, a hatodik helyen fordultam az extrém utcára, de az akadályokon sikerült előznöm, majd egy rövid kergetőzés után feljöttem a kategóriám első helyére, és az összetett harmadik helyre.
Az előnyömet növelni tudtam a futam végére, így kicsit nyugodtabban, tartalékolva fejeztem be az első futamot.
Következett a második futam, ahol már jobban sikerült a rajtom harmadiknak fordultam az extrém utcára a kategóriámat vezetve. A harmadik kör végén utolértem Szőke Márkot az extrém utcán és sikerült is meg előznöm, így átvettem az abszolút második helyet, aminek nagyon örültem.
Ez egy nagy löket volt számomra, és a második futam végéig erőt adott! Fantasztikusan éreztem magam, nem voltam fáradt. A külső szemlélők is ezt igazolták, sokak szerint jó volt nézni, ahogyan motorozom. Nagyon örültem az eredményeknek, a kategóriámat nyertem mindkét futamban, az abszolút helyezés pedig 3-2 lett, aminek szintén nagyon örültem!
Úgy érzem nagyon jó úton haladunk, az idei évet illetően, mind fizikálisan mind technikailag! Köszönöm szépen a családomnak, mesteremnek Firtosvári Gábornak, csapatomnak a Korda Racing-nek, és a sok szurkolónak, akik mindig sok erőt adnak!”
 
 
A versenyt követően mindenképpen említésre méltó Liszka Roli #378 teljesítménye, aki az elmúlt években elért eredményei után, csalódást nem okozva az élboly nyomába eredve 4. és 3. helyen zárta a két futamban.
 
Köszönettel és gratulációval tartozunk Lami Tamásnak #36 is, aki az idei év első akadályát mindegyik oldalról kiemelkedően teljesítette. Ő és csapata megfelelő körülményeket biztosított a verseny rendezéséhez, mindemellett a versenypályán is bebizonyította az eredményességét, hiszen abszolút 5. és 4. helyet megszerezve ért véget a napja.
 
Fotók: Vadas Mária
Írta: Brenner Ádám #29
 
Magyar Motorsport Szövetség 2010 © Minden jog fenntartva.