A 2017-ben Enduro Gp világbajnoki futamként rendezendő verseny után egy év kihagyással újra otthont adott egy hétvégére Parádfürdő az endurós társadalomnak. A versenyre visszagondolva elfog a deja vu érzés, hiszen hasonló érzéseket keltett ez a verseny, mint amit a sokat emlegetett Vb is okozott.

 

 

A mezőnyt a rendezők a világbajnoki futam 36 km-es nyomvonalának nagy részén vezették végig, amelynek mértszakaszai javarészt, kisebb nagyobb módosításokkal megegyeztettek a vb menőknek 2017-ben kijelölt zárt pályás szakaszaival.

 

Bence #53 segítségével és tapasztalatait kihasználva a szervezők közösen készítették elő a terepet a verseny idejére. A nézők sem maradtak figyelmen kívül, a rendező igyekezett központosítani a versenyt, így a depó mellett elhelyezkedő és települést átszelő patak kövekkel és sziklákkal tarkítva is a pálya egyik látványos része volt, ahol a versenyzők hűsölni tudtak, miközben küzdöttek az elemekkel.

 

 

A mért szakaszokat is úgy alakították ki, hogy könnyen és gyorsan megközelíthetőek legyenek a már megszokott elhelyezkedésű depóból. Ennek megfelelően a nézőknek eleget téve, a motorosok látványos közlekedéssel, itt-ott egy-egy bevállalós ugratással vagy csúszással vigyort csaltak a kilátogatók arcára. A pálya összekötő szakaszai tartogattak meglepetéseket is, köszönhetően a csütörtöki esőzésnek, így a pálya erdei zegzugos részei nagyon sárosak voltak, de a nyílt tempós részeken kemény szikkadt poros talaj fogadta a versenyzőket.

 

 

A nyári hőség ellenére 86-an haladtak át a rajtdobogón és kesztyűs kézzel igyekeztek az akadályokat venni. A pálya nyomvonala és maga az időjárási körülmények, a közel 30 fok közeli hőmérséklet, miközben az embert a vízpartra vágyna, azért a második napra megritkította a versenyzői sereget, ebben közre játszott a szűkös etap idő is, ami nem mindenesetben volt megfelelő pihenő és felkészülési idő a következő körre a versenyzők részére.

 

Mindezek mellé párosul, hogy Bodonynál ketté váló etap szekció, ahol a mezőny két különböző nyomvonalán a harmadosztály könnyített útvonalon, míg 1-2. osztály és veterán más felé haladva, egy sáros mély hasadéknál találhatták magukat. Ez a rész oly mértékben áldozatait szedte, hogy a harmadik körre biztonsági szempontokat figyelembe véve ki is vették a verseny távjából.

 

 

Az idei év Holló Bencének #53 elég vegyesen alakul, de mostanra teljesen felépült a béri versenyen elszenvedett vállsérüléséből. Ez meg is látszott, amelyet az eredménye kifejezetten tükrözött is, hiszen fölényesen nyerte meg a 2 napos ütközetett Gyenes Mani #8 előtt, aki egy rendkívül látványos piruettel a földre kerülve 180-as fokos fordulattal a földről azonnal felpattanva kisebb hátrányt összeszedve, másodikként végzett, majd bezárólag Szatyina Gabi # 48 végzett a harmadik helyen.

 

Ezen a hétvégén Bence duplán diadalmaskodott, egy részt megnyerte a versenyt másrészt hazai pályán sikerült mások részére egy izgalmas verseny hétvégét összehozni a rendező Mad Boyz Motorsport Egyesület és segítőik közreműködésével. Ezzel kellő mennyiségű motivációt szerezve az év hátralevő felében megrendezendő versenyeire.

 

Meglepetést okozott, hogy a harmadosztályban sok új és visszatérő versenyző mutatkozott meg napi licenccel és tette próbára magát a két napos enduro versenyen. Ennek köszönhetően a harmadosztályban érdekes és izgalmas csaták alakultak ki, a bajnokság sorrendjét megváltoztatva, de az első helyen végző Utasi Martint # 858, cseppet sem zavarva zárt, Akács Norbi # 961 visszatérő vetélytársa előtt, akiket napi startengedéllyel Kiss Dávid # 932 követett.

 

 

Röpke másfél hónapos nyári felfrissülés és pihenés után ismét találkozhatunk Cereden, ahol tavaly színvonalas endurocross futamot rendeztek, idénre viszont nagyobb falatba vágva a fejszét, megrendezésre kerül az enduro bajnokság következő futama. Értesüléseim és véleményem szerint motorokat nem otthon hagyni, érdemes lesz felkészülten érkezni, ha egy kis vérpezsdítésre vágysz! Nem lesz egyszerű és könnyű menet.

 

Írta: Brenner Ádám # 29

Fotó: Vadas Marica