A Magyar Motorsport Szövetség fontosnak tartja adataid védelmét. Az adatkezelésről bővebben az Adatkezelési Szabályzat-ban tájékozódhatsz. Itt a mams.hu oldalunkon HTTP-sütiket használunk, hogy a legjobb élményt nyújthassuk. További információk ide kattintva érhetőel el.
Elfogadom
2018. november 18., vasárnap
Hírek

Zólyomi Andrea | 2018.10.29, 09:20:00 | Utolsó módosítás: 2018.10.29, 09:20:00

Cimkék:

Ezen a jubileumi, pontosan 35. Királyválasztó versenyen a magyar enduró és motokrossz szakág versenyzői álltak rajthoz. 
Megtisztelő volt egy sorban állni a 2018-as motokrossz bajnokság két nyertesével. 
 
Az induláskor, számomra csak egy cél létezett: behúzni az utolsó endurós győzelmet, hogy én lehessek a 2018-as év enduró bajnoka. 
 
 
Nem gondoltam se többre, se kevesebbre, hiszen nem vagyok már "profi" versenyző - sőt, talán sosem voltam igazán, hisz nem találtok meg a regisztrált, professzionális versenyzők között és fizetést sem kaptam soha azért a rengeteg edzésért és versenyért, ami az elmúlt 17 évnyi pályafutásomat jelenti. 
 
 2016-ban egy halálos betegséget diagnosztizáltak nálam. Megműtöttek és fájdalmas, lélekpróbáló kezelésekre kellett járnom. Lehullottam a porba. Elvesztettem még az alap élethez szükséges kondíciómat is. Belekerültem egy óriáskerékbe, ahol egyszer fent- egyszer lent küzdöttem, egyszerűen csak az életemért. Igen. 
Lehet, hogy segített ebben az élet-halál harcban a versenypályákon és azok mellett szerzett tapasztalat,de higyjétek el, senkinek sem kívánok hasonlókat!
 
 
Közben azonnal kellett más motivációkat találnom, mert tudtam,hogy számomra  a versenyzés talán örökre véget ért. Szerencsére felvettek az egyetemre, ahol Sportszervezőnek tanulok. 
Az első évben ez volt az egyetlen kapcsolatom a versenysporttal. 
Precízen kiszámolt kezelések, diéta és egy nagyon finom rehabilitációs edzés segítettek. 
Kerestem önmagam. 
Kerestem azt a Kacsát, Gábort, akinek ezek után nem csak a versenypályákon kell megállnia a helyét. 
Dolgoztam itt és ott. 
Próbálgattam magam, hogy merre menjek tovább. 
 
 
Most tünetmentes vagyok és remélem, hogy kigyógyultam a diagnosztizált daganatos betegségből. Maradtak még kisebb egészségügyi problémáim, de úgy érzem jó úton haladok és mindent megteszek azért az örömért,hogy motorozhassak.
 
Erre a versenyre én úgy jöttem, hogy az egész héten az irodában edzettem, az asztalnál ülve. 
Nem voltam motorozni, igaz a monori Csapatversenyen való indulás jót tett a kondimnak.
Egyetlen célom az endurokrossz bajnokság megnyerése volt. 
Talán még titkon sem álmodtam arról,hogy megnyerhetem a koronát. 
Nem mondom, hogy nem gondoltam már rá a korábbi években, de most valóban nem ez volt a célom, hisz tisztában vagyok a lehetőségeimmel.
 
 
A rajtom igen jól sikerült,olyan Kacsás lett.  
Azt, hogy bal kivülről fogok rajtolni, majd a rajtkanyarban lévő pici eldobón megpróbálok teljes gázzal elugrani-így a többiek elé kerülve - természetesen a taktika része és csapatmunka volt. Elmentem előre és több,mint két körön keresztül vezettem.
Aztán jött Erik, az MX2-es és Maci, az MX1-es bajnok. Éreztem, hogy abban a pillanatban sokkal gyorsabbak nálam, így nem hadakoztam és elengedtem őket, beálltam egy számomra egészséges tempóra, amivel hozzájuthatok a hiányzó pontokhoz. Menetközben azon kaptam magam, hogy mind Erik, mind Maci látótávolságban maradtak. 
Ez igen jó érzéssel töltött el, hisz enduróban így sokkal könnyebb érzékelni, hogy merre is vagy igazán. 
A bosszúságot csak az okozta, hogy sikerült négyszer elesnem a pályán és kétszer befullasztanom a motort. 
 
Eljött a tankolás ideje, majd a lelkileg igen fontos 1h20perc.
 
 A dolgok történtek és én erőre kaptam, ami egy magabiztosabb motorozást tett lehetőve.
 
Maci, valahol a tankolásnál mögém került, Erik pedig egyre közelebb. Egy körön keresztül, szinte nyaltam Erik hátsó kerekének porát. 
Aztán előztem és az utolsó két körben már határozottan én mentem elől. 
 
A befutó előtti körben már biztos távolságot tartva értem célba és nyertem a 35. Dombok Királya címet, OKR KTM lovammal. 
 
Nagy menet volt, elfáradtam.  
 
A cím elnyerésével viszont egy  régi álmom válhatott valósággá. 
 
 
Köszönetet mondok a sokévi segítségért:
Családomnak
Barátnőmnek
OKR KTM 
WP HAVASI
MOTOMAX
ICE CUBE 
ICE DECOR
CUIES Kft.
KEKE PHOTO
 
 
Firtosvári Gábor#7 
Magyar Motorsport Szövetség 2010 © Minden jog fenntartva.