Összehozták! Régi barátságok, összefogás, frissen alakult csapat és kihívásokkal teli kemény verseny jellemezte a Balaton felvidéken megrendezett MXGuards.com Endurocross Bajnokság harmadik futamát.

 

 

Az előző verseny után tudni lehetett, hogy nem sok idő marad, csupán egy hét a két verseny között fellélegezni, hiszen a motorosok nyakán, soron következett a várva várt királyszentistváni megmérettetés.

 

Szó szoros értelemben érintetlen, motoroktól mentes, mindenki számára új helyszínen sikerült lebonyolítani egy ízig – vérig kőkemény endurocross derbit Királyszentistvánon, amely inkább az enduro felőli oldalt képviselte. A falucska neve történelmi múltra vezethető vissza, ahol 997 - ben I. István a Séd völgyében győzte le Koppányt.

 

 

Mélyebben belegondolva, a hétvégén történtek szintén történelmi pillanatokat fognak a jövőben visszaidézni. Ez igen gyerekek, megcsináltátok, többektől hallani lehetett, mint pozitív visszajelzés a versennyel kapcsolatban. Az idei évben alakult Lion Racing Sportegyesület tagjai közösen, Oroszlán Ádám #514 vezetésével, aki valójában a Hard Enduro versenyek megszállottja, megvalósítottak egy rég dédelgetett álmot.

 

A semmiből alkotni valamit? Ráadásul olyat, ami maradandó élményt hozott javarészt mindenkinek? Nem lehetetlen! Körbenézel, mindenhol csak rengeteg bokrot látsz, de vajon mit rejt magában? A kíváncsiság úrrá kerekedett a pilóták körében, na vajon ebből mi lesz? Igen ám, de… ne szaladjunk előre.

 

 

Kb. 12 hektáron, önfeledten haladva, spontán cikázva a TÜSKÉS bokrok között, teljes mellszélességben, kimaxolva az adottságokat, rengeteg időt, energiát nem spórolva kreáltak a támogató – segítő kezek egy olyan ütős nyomott, ahol mondhatom, hogy minden méterért meg kellett küzdenie a versenyzőknek!

 

Kő kövön nem maradt, mintha egy olasz enduro gp mért szakaszára csöppentünk volna. Sokaknak emlékezetes nyomott hagyott az itt található terep jellegzetes talajösszetétele, kevésbé hozzászokva a sziklákon és köves viszonyok közötti versenyezéshez.

Az elmúlt időszakban a megszokottaktól eltérve új vizekre eveztünk az enduro szakágon belül ezzel a versennyel, a sikeres lebonyolításnak és a megjelentek tökéletes magatartás viselésének köszönhetően, a jövőben is várják vissza majd a motorosokat.

 

Köszönet jár a területért Lakatos Róbertnek, aki szintén jelen volt a rajt pillanatában és Fodor Mártonnak (FoPuMix), nélkülük nem lett volna esély, hogy ezen a szép környéken endurocross versenyt rendezhessenek. Ennek margójára, még az sem kizárt, hogy idén ősszel még összefutunk egy 5 órás verseny keretében!?

 

 

A rendezőség nagyon reménykedett és bízott az időjárás előrejelzésben, hogy a verseny előtti héten a sok esőzés majd kellőképpen feláztatja a pályát és nem a por és szárazság lesz jelen. Hiába a hét közben leeső csapadék, és az egész napos csütörtöki esőzés, az itt lévő szikkadt talaj bőven elbírt volna még többet is, de szerencsére így is jó feltételeket biztosított az egész nap folyamán.

 

A versenyzői létszám, súrolta a 200 főt, köztük rengeteg helyi tette tiszteletét, s mivel az osztrákok körében is sikerült még az utolsó előtti pillanatokban meghirdetni a futamot, így onnan is érkeztek páran versenyezni, bízva benne, hogy majd tovább viszik a magyar endurocross bajnokság hírnevét.

 

Csodás nappal elindultak a futamok, aggályok itt – ott, mindenki kémlelte és szemrevételezte a pályát, de a versenyzők tekintete meredten az extrém akadály sorra fókuszált, amely a verseny folytán némi fejtörést okozott még a legjobbak számára is.

 

Látványban nem volt hiány! Az erre tévedt külső szemlélők és hozzátartozók árgus szemekkel figyelték miként küzdöttek a motorosok, kicsik és nagyok egyaránt az elemekkel. A hely frekventáltságából fakadóan nagy vonalakban nyomon lehetett követni a versenyzőket, nem szokványos körülmények közepette.

 

A nyomvonal összetettsége megkívánta a kitartást, a teljes koncentrációt, improvizációt, ami az endurózás alappillére is, miközben robogsz az erdő sűrűjében, hogy a maximumot tudják kihozni magukból a pilóták. Lacafacázásra nem volt lehetőség, ezért meglepő eredmények is születtek.

 

 

A lecke mindenkinek fel volt adva, az ifik remekül abszolválták az akadályokat, csak úgy suhantak motorjaikkal a srácok a zegzugos extrém terepen. Az ifi 50 ccm3 – ben Paitz Olivér #160 tudta magáénak a győzelmet, Kovács Ferenccel #155 és Csics Zoltánnal #135 szemben. A 65 – ösök között a két futam során többen is az élre törtek, amelyből végül (I.) Paizs Doma #171 győztesként jött ki, a (II.) Vass Ádámmal #133, (III.) ifj. Vágó Norberttel #150 és (IV.) ifj. Bohuslav Radecekkel #144 vívott csatából.

 

Fokozott izgalmakat tartogatott a 85 ccm3 – es kategória versenye, számukra hosszabb és nehezebb sziklatengerrel tarkított nyomvonal várt, ezzel többeket megtréfálva. Abszolút az élen pirító, Molnár Gábor #102 és Sánta Gábor #140 kiélezett küzdelme során, a 102 – es rajtszámú Molnár Gábor állhatott fel a dobogó tetejére, vetélytársával szemben. Magabiztosan, mindkét futamban harmadikként célba érő Hajdú Ádám #177 volt a szerencsés, aki a dobogósoknak járó különleges díjból egyet haza vihetett.

 

A rendezőség különleges ötlettel állt elő és a lehetőségeket kihasználva a Forma 1 – en is jelen levő magaslatokba illő pódiummal készült, ahonnan a gyerekek büszkén, fülig érő szájjal szálltak le.

 

 

A gyerekek után a Szuperveterán kategória indulói sokadszorra már, diadalmaskodtak az egy órás futam keretein belül, a különbség csupán annyi volt, hogy az abszolút elsőként Liendl Manfred #260, osztrák versenyző került leintésre. A legendák közti küzdelemben az egy óra alatt közel egy perces előnyt tudott kikovácsolni Manfred, Miksi Péterrel #207 szemben, aki úgy szintén cirka egy perccel végzett Tichy János Uraság #202 előtt.

 

Újonnan alakult csapatként, a Tomek Enduro Team Sportegyesület színeiben versenyzők, nincs más szó rá, remekeltek! Kezdve Tichy Jánossal #202, aki bezsebelte a Szv. kategória 3 helyéért járó díjat, nem sokkal az abszolútban lemaradva a csapat tagjai eltulajdonították az E3 – as kategória dobogós helyeit a következő sorrendben: Debera Zsolt #863, Gölesz Gábor #882 és Szűcs Dávid #842 zárta a sort.

 

 

Nagyra nőtt srác, kisköbcentis motorral Hajdó Zsolt #630 az E1 – ben szerzett első helyével gyarapította csapata számára a pontokat. Többször megszorongatva, de falatnyi különbséggel lemaradva szerezte meg a második helyett Kiss Benedek #667, megnyugtató előnnyel Németh Ádám #675 előtt.

 

E2 – ben Török Mihály #740 szokásos formáját hozva nyerte a kategóriáját, Lascsik Zsolt #714 és Rémai József #798 ellenfeleivel szemben.

 

Annak ellenére, hogy a pálya tizedelte a mezőnyt, rengeteg defektet és felni felütést okozva, szinte balesetmentesen lezajlott a nap. Egyedül Majoros Tamás #228 volt, aki az extrém akadályon lenyűgöző attrakciójával kápráztatta el a néző sereget, aminek eredményeként nem tudott már a többi szuperveterán meccsébe beleszólni és sérült ujjal feladni kényszerült a versenyt.

 

 

Elérkezett a nap fénypontja és a fekete leves. Elindult a két órás futam, ahol, ami megtörténhetett az meg is történt. Aki nem motorozott ilyen körülmények között, kellemetlen meglepetések közepette érezhette magát.

 

Defektek hada, szétzúzott és kockásra ütött kerekek, kimerültség, rosszul létek, ádáz küzdelmek… Soroljam még? Ettől szép és izgalmas az enduro, egyszerűen kiszámíthatatlan, ember és gép harmóniája, igazodva az adottságokhoz, ki könnyebben – ki nehezebben tudta felvenni a ritmust.

 

Ez most sem történt másként, célba érkezés során, a kockás zászló leintése után a mezőny java része fellélegzett. Megcsináltuk, beértünk. Megnyugvás. Jó, na de hogy is volt? J

 

Az első osztály élmezőnyéből többen is hiányoztak a múlt hétvégén elszenvedett béri kalandok miatt. Szőke Márk #795, Holló Bence #53, Firtosvári Gábor #7, Szatyina Gábor #48 a nevezés leadásuk ellenére nem tudtak most jelen lenni, de cserébe érkeztek osztrák él menők.

 

Várva várt pillanat következett be. A lecke most sem bizonyult egyszerűnek, amelyet a szemtelenül fiatal és tehetséges Liszka Roland #78 oldott meg a legjobban. Roli az abszolút és Pro 1 első helyét is megszerezte. Zsigovits Norbert #3 lőtávolságon belül maradva végzett abszolútban utána, ezzel a Pro 2 – ben kivívva magának a dobogó felső fokát.

 

 

Idegen vizeken álltak helyt a hazai pilótákkal szemben, harmadikként befutó Krispel Ernest #68 (AUT), magyar bajnoki futamon már többször is résztvevő Mario Hirschmugl #18 (AUT) és Orthacker Lukas #14 (AUT) előtt. Hatodikként pedig Tádics Dániel #91 zárta a sort az abszolút értékelésben.

 

Iszonyatosan izgalmas versenyen vagyunk túl, aki nem láthatta élőben, de az eredményeket megnézi, láthatja, hogy az első 18 versenyző, aki egy kört adva a mezőny többi tagjának 10 kört teljesített, mégis milyen szoros, másodpercek illetve percen belüli differenciákkal értek célba.

 

 

Csepi Tamás #295 versengése idén szárnyaló tendenciát mutat, sok – sok év befektetett energiája meghozni látszik a gyümölcsét? Létrehozta a Tomek Enduro Se – t, ezáltal óriási létszámmal színesíti az enduro szakágat, nem mellesleg, versenyzői zsebelik be a pontokat és ő maga is jobbnál jobb helyezéseket ér el.

 

Most sem történt másképp, megnyerte a Veteránt, megelőzve a két régi motorost, Dési Jánost #244 és Nagy Pétert #201, akin most a rosszullét felül uralkodott.

 

Másodosztályban a Lion Racing Se versenyzői arattak sikert a Moto 1 – et megnyerő Ódor Levente #469 helytállásával, míg a Moto 2 – ben immár harmadszor is a csúcsra jutó Kovács Dávid #512 bizonyított, utána már egy körrel lemaradva, Utasi Martin #558 és Molnár Bence #459 tudott a dobogóra felférni.

 

Moto 1 – ben második Hangya László #326 lett, harmadikként pedig a rajtban leggyorsabban elforduló Nádor Balázs #325 végzett.

Páros versenyben a helyiek revansot véve a béri futam után a most harmadik helyen célba érkező Liendl – Wuritsch # 260 osztrák párossal szemben, a Buchvald – Kiss #224 állhatott kézen fogva fel pódium legfelső fokára, az apa – fia Szabó #213 páros elé beférkőzve.

 

Nagy – nagy megkönnyebbüléssel kimondható, A Foglalkozás elérte a célját! Rövid fellélegzési idő és hamarosan találkozunk a következő futamon, 05.29 – én Kiskunfélegyházán.

 

Fotók: Vadas Mária

Szerző: Brenner Ádám #29