A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes információk
Elfogadom
2017. december 11., hétfő
Hírek

Bajnoki cím, dobogók és rengeteg sérülés jellemezte a 220 Volt H-Moto Team 2017-es szezonját

Zólyomi Andrea | 2017.11.27, 09:44:00 | Utolsó módosítás: 2017.11.27, 09:44:00

Cimkék:

Vélhetően akkor járunk legközelebb az igazsághoz, ha a 220 Volt H-Moto Team idei szezonjára a felemás jelzőt aggatjuk. Voltak feledhetetlen percek 2017-ben, bajnoki cím és futamgyőzelmek utánpótlás kategóriában hazai és nemzetközi téren, míg a felnőtteknél elmaradtak a versenyzők a várakozástól, annak ellenére, hogy több motoros is dobogóra állhatott az év folyamán. A csapat tulajdonosa, Kelemen Krisztián úgy véli, ha pozitívan akarjuk szemlélni a mögöttük hagyott szezont, akkor mindenképpen félig tele van a pohár, ám jövőre mindenképpen szeretne előre lépni a csapatával.
 
– Kezdjük talán a legáltalánosabb kérdéssel: elégedett a 2017-es szezonnal?
– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy elégedetlen vagyok, a versenyzőim idei teljesítményével vannak hiányérzeteim, amik a sérülések és egyéb, előre nem tervezett okok miatt kihagyott versenyek apropóján vannak bennem.
 
 
– Vélhetően senki nem azért sérült meg, mert nem akart versenyezni… Nem lehet, hogy a túlzott akarás miatt vállaltak be a versenyzői a kelleténél többet?
– Természetesen senki nem „direkt” sérült meg, és én is egyetértek azzal, hogy sokuknál talán a túlzott akarás, bizonyítási vágy is közrejátszott a sérülésben. Ezt szintén nem negatívan értékelem, mert sokkal rosszabb lenne, ha a versenyzőket noszogatni kellene, hogy minél jobbak legyenek, de oda kell figyelnünk nekünk is a szülőkkel a következő szezonban, hogy ezeket a szituációkat megelőzzük. Emiatt például a 2016-ban utánpótlás bajnoki címet szerző Vincze Hanna csak az év második felében tudott versenyezni, de említhetném Kecskés Bence vagy éppen Kovács Zoli balszerencséit, akik egyébként a nemzetközi mezőnyben is bebizonyították, igenis van bennük kurázsi.
 
 
– Van ismét bajnoki címük és rengeteg futamgyőzelmük utánpótlás szinten, illetve a felnőttek között is. Mégis, mi az, ami miatt akár félig üresnek is mondhatjuk a szezont ábrázoló poharat?
– Én pozitívan állok az elmúlt szezonhoz, így félig tele van az a pohár. Persze kár tagadni, sok tervünk nem valósult meg, amiben az év elején nagyon bíztam. Csalódtam is versenyzőkben, ez sem titok, és volt olyan, akinek önhibáján alakult másként a szezonja, mint azt, ahogy eredetileg elképzeltük. Az érem másik oldalán ott vannak azok a terveink, amik csak kezdenek formát ölteni és olyan versenyzői teljesítmények, amik megleptek, de nem érdemtelenek voltak.
 
– Ha félig tele a pohár, akkor kezdjük a pozitívumokkal…
– Kezdeném a szezon eleji spanyolországi edzőtáborozással, ahol megalapoztuk versenyzőink önbizalmát a szezonkezdésre. Ilyenre előttünk a hazai motorsport történelmében nem volt példa. Rögtön dupláztunk is, és a kint töltött idő mind egyénileg a versenyzőkön látszott, mind a különbségeken érzékelhető volt az itthon maradt ellenfelekkel összehasonlítva. Ezek az edzőtáborok összekovácsolták a csapat tagjait, és biztos alapot nyújtottak a hosszú szezonra. A bajnokságok indulásáig itthoni tréningekkel készültünk, amiknek köszönhetően minden versenyzőnk a lehető legjobb formában várta az aktuális bajnoksága rajtját. Ebben az időszakban csak Kovács Bálint nem tudott elrajtolni, mert a német szövetség megváltoztatva a korábbi álláspontját nem adott engedélyt, hogy bemutatkozhasson.
 
 
– A legkisebbek a nehézségek ellenére hozták az eredményeket, persze ehhez az is kellet, hogy ne legyen begipszelve a kezük. Ám ennek ellenére a nemzetközi és a hazai mezőnyben is képesek voltak remek eredményekre.
– Ahogy teltek a bajnoki fordulók úgy körvonalazódott, hogy az elvégzett munka eredményekben is kamatozni fog, ám ekkor elkezdődött egy példa nélküli sérülési hullám, Hanna, Bence, Zoli és Szilárd Zalán is kénytelen volt kihagyni hosszabb időt a felkészülésből. Ennek ellenére mindenki visszatért és eredményes tudott lenni, természetesen az év eleji álmok szertefoszlottak, de lettek újabb célok. A szezon második felére komoly eredményekben mutatkozott meg az elszántság és a győzni akarás mind az akadémia, mind pedig a csapat tagjainál. Zoli a junior Európa-bajnokság futamain csillogtatta meg tudását, Kecskés Tomi az egész évben nem talált legyőzőre kategóriájában, míg Bence olaszországi dobogója is roppant értékes eredmény a jövőre nézve. Varga Tibi egy év eleji kényszerű kategória váltás után a szezon közepétől fejlődött hatalmasat, beérett az új kategóriájába, és kezdte is a dobogós helyezéseket begyűjteni. A Szilágyi testvéreknél az év végére Milán megtalálta a tempóját és ezzel többször Krisztiánt is meglepte. Zalán az említett hátrányok miatt nem tudta kimotorozni a tehetségének megfelelő eredményeket, de nem csüggedt, és végigcsinálta ezt az évet. Hanna a sérülése után egy másik kategóriában is eredményes tudott lenni.
 
– A nagypályások éve viszont messze nem úgy alakult, ahogy azt az év elején elképzelte. Mi volt a gond? Vagy a nemzetközi mezőny ennyire előttük jár?
– Nem mondanám, ráadásul a nagyok éves teljesítményének elemzését is több részre bontanám. Az egyik legerősebb junior sorozat, az ADAC KTM Cup mezőnyében élete első nagypályás szezonjában Kakuszi Ádám folyamatosan tudott meglepetést okozni tapasztalatát meghazudtoló érett versenyzéssel, míg a több versenyt is önhibáján kívül kihagyó Somosi Alexandernek is kijött minden lépés, amikor ott száguldhatott a pályán, és bizonyította, hogy sokkal többre lenne képes egy problémamentes szezonban. Györfi Alen pályafutása első IDM-szezonját az első fordulóban azonnal egy dobogóval kezdte, és utána is képes volt a középmezőny elejével harcolni, annak ellenére, hogy technikai gondokkal küzdött. Az utolsó IDM futamon már Bálint is kezdett összeszokni az ezres Suzukival, és szép eredményeket tudott kimotorozni, ami igencsak bíztató a jövőre nézve. Kis Viktória is ezen a versenyen tért volna vissza, ám a németek ezúttal is közbe szóltak, így idén ő csak a kicsik segítésében tudott kiteljesedni.
 
 
– Ugyanakkor a két élpilótának szánt versenyzőnek, Bódis Richárdnak és Gyutai Adriánnak tényleg nem éppen az idei lett a legjobb szezonja…
– Ez tagadhatatlan. Ricsivel kapcsolatban mindössze annyit mondanék, az első, igencsak balul sikerült IDM-versenyhétvége után elváltak az útjaink. Adriánnál már más volt a helyzet, egyrészt jött egy visszatérő betegsége, majd utána sem ő, sem a csapat nem erőltette az IDM Supersportban való indulását. Ma már mindegy, miért alakult ez így, viszont annak kifejezetten örülök, hogy az év második felében kategóriát váltva a Superbike-ban nemcsak pontszerző helyeken végzett komoly nemzetközi futamokon, hanem megnyert egy osztrák bajnokit is, majd bemutatkozhatott a Brit Superbike Bajnokságban is.
 
 
– Jelenleg holtszezon van. A csapattagok a jól megérdemelt pihenőjüket töltik, vagy már elkezdődött számukra a 2018-as idény?
– Amint az utolsó verseny is befejeződött azonnal elkezdtük a következő szezon felépítését mind egyénileg, mind pedig csapatszinten. Egy átfogó utánpótlás programot kívánok beindítani, aminek a keretein belül tudnánk biztosítani a versenyzők profi felkészülését. Itt a pályán kívüli felkészülésre is kiemelt figyelmet fordítanánk, valamint a kommunikációnk fejlesztésre is nagy hangsúlyt fektetünk majd. Ez a projekt nem csak a motorsporton belül lesz egyedülálló, de a hazai viszonylatban sem tudok még csak hasonlóról sem. Emellé természetesen a nemzetközi szintű versenyzést is tudnunk kell majd menedzselni hosszú éveken át a végcélunk felé.
 
 
– Lesz-e mozgás a csapat összetételében?
– A csapat magja együtt marad, és nem tervezem a további bővítést, de természetesen felkészülünk új csatlakozók kiszolgálására is. Sem távozókról, sem pedig érkezőkről nem tudok egyelőre beszámolni, hiszen az előttünk álló hetek majd választ adnak arra, ki marad, illetve ki dönt a távozás mellett. Lassan kezd beérni az a szisztematikus évek óta tartó meredeken felfelé ívelő munka, amit a csapatvezetés és az edzők elvégeznek.
 
 
Fotók: 220 Volt H-Moto Team
Magyar Motorsport Szövetség 2010 © Minden jog fenntartva.