Októberben kapva egy lehetőségen, egészen pontosan a Magyar Olimpiai Bizottság nem olimpiai sportágak szövetségeinek kiírt pályázati felhívását olvasván „eszembe” jutott teszek egy próbát. A pályázat nem kecsegtetett életre szóló lehetőségekkel, de minden segítségbe belekapaszkodom, ami az utánpótlást támogatja. A lehetőség védőfelszerelés, és sporteszköz beszerzésének elősegítését célozta meg. Céljaim közt szerepel egy országot lefedő utánpótlás nevelési program életre hívása, így egyértelmű volt, hogy próbát teszek. Némi körmölés, szokásos izgalmas papírmunka, és szokásomhoz híven, a határidő napján beadódott a pályázat. Elkezdődött a várakozás, ami az értesítési határidő lejártának közeledtével, kezdett izgalomba fordulni, a határidő leteltével pedig egy „legalább értesítettek volna, ha nem nyertünk” érzés kerített hatalmába. Feleslegesen, hiszen néhány napja kaptam egy e-mailt amiben az állt a MOB a pályázat elbírálása után 500.000,- forint támogatást ítélt meg az utánpótlás javára. Tudom, ez nem a jéghegy csúcsa, de minden apró jel számomra egy visszaigazolás, hogy igenis van kiút a gödörből, és ha összefogunk azokkal az embereket, akik hajlandók tenni a jövőért, akkor megvalósíthatjuk a nem éppen szerény céljaim. Később ezekről is beszámolok, mint ahogy a pénz sorsáról és a projekt állásáról.

Venvart